Make your own free website on Tripod.com

Hold

A Földön: A héliumnak sokkal kisebb a surusége, mint a levegonek, a metánnak meg kicsit nehezebb, mint a levegoé. Ezért aztán fékezésnél a metános elore indul, mint bármely tárgy tenné, a héliumos meg hátra, mert -lazán fogalmazva-, az elore lendülo levego miatt hátraszorul. Ugyanilyen ok miatt balkanyarnál a heliumos balra, a metános jobbra mozdul el.

A Holdon a két lufi egyformán "viselkedik", simán "meg akarja tartani" egyenletes egyenesvonalú mozgását, vagyis fékezéskor elore, balrakanyarnál meg jobbra mozdulnak az urbuszhoz képest.

Most nézem, elszámoltam a metán molekulatímegét... Fenébe, az is kisebb suruségu a levegonél! Akkor minoségileg ugyanúgy viselkedik mind a két esetben mint a héliumos, legfeljebb más sebességgel teszi.

 

Szerintem az eredetileg súlytalan, normál levegőjű űrhajó példája is érdekes. Amg súlytalanság van, addig a léggömbök értelemszerűen lebegnek. Amikor az űrhajó gyorsul, akkor az teljesen olyan hatást vált ki, mintha gravitáció lenne, ami a gyorsulással ellentétes irányban hat. Ilyenkor a könnyű gázzal töltött léggömbök "felfelé", tehát a gyorsulás irányában mozdulnak el.