Malév

pünki

Nem lehet az, hogy az uralkodó szelek az egyik irányban gyorsítják, a másikban lassítják? A másik meg, hogy a Föld elforog alatta, nem?

Pilóta

Én is úgy hallottam, hogy a szél miatt van, viszont úgy tudom, hogy csak kb. 1 óra a különbség.

Újlaki

A légkör, borzasztó nagy szerencsénkre, a Földdel együtt forog. Ha nem így lenne, most csak ordítva (sem) tudnánk beszélgetni, ugyanis akkor az Egyenlítő mentén olyan 1670 km/h-s szél fújna állandóan; és mivel ez az érték közel van a hangsebesség másfélszereséhez, minden apró akadály folyamatos hangrobbanást okozna. Nálunk azért kicsit jobb volna a helyzet, itt északabbra talán pár száz km/h-val csendesebb volna a szélvész.

A menetidő különbségét elsősorban a Jetstream, a nagy magasságban nagyjából állandóan fújó, kb. 200 km/h-s szél okozza. Jelzem, ha nem lenne ilyen stabil és kiismerhető szél, a Föld megkerülése léggömbbel puszta ábránd lenne.

A légiközlekedés jelenlegi helyzetében azonban a menetidő eltéréseit leginkább a légtér foglaltsága, a sebességkorlátozás (ott is van!) és a leszállásra várakozás okozza. Amit megnyersz a passzátszélen, azt szépen elvesztegeted látótávolságban a céltól.

A repülőgép műszerfalán nagyjából négyféle sebességet és ezek többféle variációját lehet leolvasni a műszerekről. Az első és legfontosabb a műszer szerinti sebesség (indikátorsebesség; IAS). Bármilyen furcsa, ez egy olyan sebesség, amivel a repülőgép a valóságban csak nagyon ritkán repül, ez ugyanis a közvetlen földközeli pillanatokat leszámítva mindig kisebb, mint a gép tényleges sebessége. Ez az a sebesség, amellyel a tengerszint magaságában kellene repülnie a repülőgépnek, hogy ugyanakkora torlónyomás érje, mint odafent, az adott magasságban. Amikor 10 ... 12 km magasan repül a gép, úgy 900-zal, ez a műszer csak 500-valahány km/órát mutat. Mégis ez a legfotnosabb műszer, ugyanis a repülőgép aerodinamikai viselkedése ennek a műszernek az adott értékeinél közel azonos.

Ezt a sebességértéket a régebbi gépeken még egy kis korrekciós táblázat segítségével korrigálták, ugyanis a sebességméréshez használt nyomásvevő mindig kicsit hamis értéket ad. Ez a sebesség volt a CAS. A korszerű gépekben az átszámítást már elvégzi valamilyen fedélzeti rendszer.

A másik sebességérték a valódi légsebesség (TAS). Ez az érték már számításba veszi a levegő nyomásának csökkenését. Ez gyakorlatilag a repülőgép haladási sebessége a levegőhöz képest. Ez az a bizonyos 900.

A harmadik "sebességérték" a Mach-szám. Ez tulajdonképpen nem sebesség, hanem egy viszonyszám, a valódi légsebesség és az adott magasságban, hőmérsékleten mért hangsebesség hányadosa. A hangsebesség átlépésekor M=1. Ez a műszer csak a gyors gépekben van meg, és azért kell, mert a levegő összenyomhatóságából eredő mindenféle baj kezdete egy jól definiálható Mach-szám értékhez köthető, tipikusan 0,78 ... 0,82 körül kezdődnek a bajok.

A negyedik sebesség a földfeletti sebesség (GS). Ennek jellegzetessége, hogy vektor: nem csak modulusza, hanem iránya is van, hiszen a szél nem csak szemből vagy hátulról fújhat, hanem amilyen komisz, bizony egy kicsit vagy egészen oldalról is. Az egészen régi gépeken nem mérték, csak próbálták kiszámítani; ha nem sikerült, akkor eltévedtek. Az újabb gépeken az ú.n. Doppler-radar segítségével meg lehetett határozni a földfeletti sebesség mindkét komponensét. A GPS óta ez még egyszerűbb.

Azt mindenki könnyen el tudja képzelni, hogy szélben a repülőgép a földhöz képest nem egyenesen, hanem ferdén halad; a ferdeség megnevezése széleltérítési szög (DA). Az azonban már nem olyan közismert, hogy a repülőgép a levegőhöz képest is haladhat ferdén: ez ferdeség a csúszás. A csúszás lehet véletlen, de lehet szándékos is. Általában káros, de néha bizony szükséges.

Hogy kiengeszteljek mindenkit a hosszúra sikeredett ex-téma (off-topic) hozzászólásért, egy ide illeszkedő, (majdnem) logikai kérdéssel zárom: miért nem használnak kormánylapátot a léggömbök irányítására? Miért nem feszítenek ki hatalmas vitorlákat a léggömbön? Mivel a léggömb gyakorlatilag együtt mozog a levegővel, tökéletes szélcsend van körülötte. Hiába dugod ki az evezőt, nem változik a léggömb sebessége, sem iránya.

vissza